europa. zece cîntece funerare

Elena Vlădăreanu verseit eredetiség, erőszak, szexualitás, pragmatizmus és kegyetlen őszinteség jellemzi. Hiteles és hihető, egyáltalán nem mérsékelt felháborodása a nyomor gyermekeinek – akiknek vétke, hogy „két század / egy hússor / és egy tojássor” között születtek – egész generációja számára emblematikus verssorokban tör felszínre. A versek bármely stilisztikai dísztől mentes monológ hatását keltik, amolyan pusztába kiáltott szóét.

Elena Vlădăreanu költő, író, drámaíró 1981-ben született a Konstanca megyei Medgidián. A Bukaresti Egyetem Bölcsészkarának elvégzése után újságíróként dolgozott több bukaresti napilapnál, 2006 óta a Román Rádió Jelen idő (Timpul prezent) című kulturális műsorának szerkesztője. Napjainkig nyolc önálló kötete jelent meg, verseit angol, albán, bolgár, cseh francia, horvát, német, svéd és magyar nyelvre fordították. Fiatal költőtársaival (Răzvan Ţupa, Claudiu Komartin, Miruna Vlada, Marius Ianuş, Dan Sociu stb.) alapították a 2000-es Generáció névre hallgató irodalmi csoportosulást, melynek célja a kortárs román költészet megújítása. Kezdeményezésükkel az elmúlt 20 évben sikerült szakmai elismerést kivívniuk Romániában és külföldön egyaránt.